Munkavállaló jogai

Kezdjük a legelején. Beszéljünk egy kicsit a munka törvénykönyvéről, ugyanis ő foglalja magába mind a munkáltatók, mind a munkavállalók alapvető kötelezettségeit, valamint a foglalkoztatás feltételeit. Amikor azt látod egy adott szövegkörnyezetben, vagy szerződésben hogy Mt., az a munka törvénykönyvének a rövidítése. Nem szeretném minden egyes paragrafusát felsorolni, és úgy gondolom ezeket nem is kell tudnod fejből, a lényeg hogyha valamiben nem vagy biztos, úgy fellapozhatod, utána nézhetsz.

Letölthető online változat: https://www.humancentrum.hu/content/humancentrum/munka-torvenykonyve.pdf

A munkavállalóvá válás általános feltétele a 16. életkor betöltése. Amennyiben nem vagy még 18 éves, akkor ahhoz hogy egyáltalán aláírhasd a szerződésedet, szükséged lesz a törvényes képviselőd hozzájárulására.

Munkát végezni többféleképpen lehet, én most a munkaviszony keretében, munkavállalóként végzett munkára szorítkoznék, így rá is térhetünk a következő pontra, ami a munkaszerződés.

Amit a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell:

1. Alapbér
2. Munkakör
3. Munkaviszony időtartama (határozott, vagy határozatlan)
4. A munkavállaló munkahelye

Fontos tudni, hogy a munkaszerződést mindig írásban kell rögzíteni! Továbbá a kötelező tartalmaknak szerepelniük kell benne!

Ezeken túl tartalmazhatja még a próbaidőt, a munkaidő beosztását, a munkaidő keretet, a pihenőidőket, a munkabéren felüli juttatásokat...stb.

Azokra a munkafeltételekre, amikről írásban nem állapodnak meg és ezek nem kötelező feltételek, minden esetben a jogszabályokban meghatározott feltételeket, szabályokat kell alkalmazni.

A munkáltató kötelezettségei a szerződés megkötésekor: hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a szerződés aláírásának napján, azt követően pedig 15 napon belül a munkavégzés további feltételeiről is. (napi munkaidő, az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások, munkakörbe tartozó feladatok, a munkabér kifizetésének napja, gyakorisága, a munkabér elszámolásának módja, a szabadság mértéke, kiszámítási módja és kiadása, felmondási idő meghatározása, próbaidő meghatározása, ki a munkáltatói jogkör gyakorlója...stb.)

Rendszerint ezt egy tájékoztatóba írják bele, néha egybeszerkesztve a házi szabályzatokkal. Ami még fontos lehet a munkavállalónak, az az, hogyha ezek a feltételek változnak, akkor a változás napjától számítva 15 napon belül mind szóban, mind írásban köteles erről a munkáltató a munkavállalót tájékoztatni!

A későbbiekben a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, szigorúan írásban. Ez 30 napon belül megtámadható, tehát ha valamivel megtévesztettek, vagy te hazudtál a munkáltatódnak, úgy a bíróságtól lehet kérni ennek a módosításnak az érvénytelenítését.

A következő pontunk a minimálbér.

2020. január 1-jétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 210 600 forint.

A munkavállaló kötelezettségei:

- a szerződésben foglaltak, valamint a munkaköri leírásnak megfelelően, munkára képes állapotban köteles megjelenni az előírt munkahelyen

- munkaidő alatt a munkáltató rendelkezésére állni

A munkáltató kötelezettségei, szabályok:

- a munkavállalót a szerződésben leírtak és a jogszabályoknak megfelelően kell foglalkoztatnia

- a munkavégzéshez szükséges feltételeket neki kell biztosítani (munkaeszköz, munkaruha..stb.)

- biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeit

- a munkavégzése során indokoltan felmerülő költségeket a munkavállalónak megtéríteni köteles (pl. amennyiben vidékről jársz be Pécsre dolgozni, akkor a távolsági buszbérletet 100%-ban)

- a munkavállaló alkalmassági vizsgálatának költségei kötelezően a munkáltatóra hárulnak

Mennyi szabadságod van?  A szabadsághoz kapcsolodó szabályok:

A rendes szabadság mindenki számára jár, ami egységesen 20 nap egy évben.

Ezekre rájön az életkor után járó pótszabadság, ami a következőképpen alakul:

25. (+1), 28. (+2), 31. (+3), 33. (+4), 35. (+5), 37. (+6), 39. (+7), 40. (+8), 43. (+9), 45. (+10)

16 évesnél fiatalabb gyermekek esetén további pótszabadságok járnak:

egy gyermek után (+2), kettő gyermek után (+4), kettőnél több gyermek után (+7)

Vannak olyan kikötések is, amivel még nőhet a szabadságok száma, ezek a következőek:

- fogyatékos gyermek esetén, gyermekenként +2 nappal nő

- min. 50% egészségkárosodás esetén évenként +5 nappal nő

A szabadság időarányosan oszlik el abban az esetben, ha nem az év elején január 1-től vagy munkaviszonyban. Ha megszűnik és nem vetted ki mindet, a bent maradt szabadnapjaidat a munkáltató köteles kifizetni. Ha többet vettél ki mint amennyi időarányosan járt volna, akkor meg te vagy köteles azt megfizetni, általában levonják az utolsó munkabérből, előzetes közös megegyezést követően.

A betegszabadságra minden évben 15 nap áll rendelkezésre, a munkavállaló kifejezetten a saját maga megbetegedésére veheti igénybe. Ez a szám ugyancsak időarányosan oszlik el, mint a szabadságok. A betegszabit a munkáltató fizeti, melynek összege a munkabér 70%-a, és ez bizony járulék- és adóköteles.

Említést tennék még a munkaidőkeretekről, mert általában mind megfeledkezünk róla kicsit, vagy nagyon.

Nem szeretnék belemenni abba hogy ez mennyire jó, vagy mennyire rossz, a lényeg, hogy van. Tudomásul kell venni. Persze az már korántsem mindegy hogy a te szerződésedben mi szerepel a munkaidőkeretre vonatkozólag, hiszen ahhoz kell igazodnod, tehát tudnod kell. Nem csak megközelítőleg, hanem pontosan.

Létezik belőle 3 havi, 6 havi, 1 éves, 2 éves. Igazából minél hosszabb, annál nagyobb szabadságot hagy a munkáltatónak a munkaidő elosztására.

Kiszámítása  következőképpen történik:

• Vesszük az általános munkaidő beosztást hétfőtől péntekig 8 órában = heti 40 óra
• A napi 8 órát felszorozzuk az adott hónapban a naptári munkanapok számával, így megkapjuk a hónapban kötelezően ledolgozandó órák számát

Egy példán keresztül szemléltetve:

2020. Július 1.-én kezdődik a munkaviszonyod a szerződésed szerint, amit aláírtál, vagyis elfogadtad hogy 3 havi munkaidőkeretben dolgozol, akkor  a következőképpen alakul a kötelezően ledolgozandó órák száma:

• Július: 23 x 8 = 184 óra
• Augusztus: 19 x 8 = 152 óra (+2 nap ami munkaszüneti nap)
• Szeptember: 22 x 8 = 176 óra

Vagyis a 3 hónap alatt összesen kell lennie 512 órának, amit ledogloztál. Ha ennél több órád jött össze, az már túlórának számít!

A való életben a három havi munkaidőkeretet természetesen három havonta számolják el, így ha augusztusban állnál munkába, úgy ezt az időkeretet is szeptember végén számolják el, amit októberben kapsz meg a következő havi bérlapoddal, illetve a túlóráid is ekkor kerülnek kifizetésre.

Amit még fontos itt tudni hogy egy nap a munkaóra min. 4, maximum 12 óra lehet! Valamint a hétvégi munkavégzés egészen addig nem minősül túlórának, amíg nincs túllépve az adott munkaidőkeretben kötelezően ledolgozandó órák száma.

Persze azért akad még itt valami, amiről szót kell ejtenünk. Illetve jó, ha odafigyelsz rá! A legtöbb munkahelyen hetekre előre adnak egy beosztást, amely alapján kell majd járnod dolgozni. De mi van akkor, ha történik egy változtatás benne? Nos, a munkáltató köteles ezt bejelenteni 96 órával előbb.

A koronavírus vészhelyzet következtében azonban ez alól a kötelesség alól felmentést kaptak a munkáltatók. Nem tudni meddig marad ez így, de amíg tart ez a helyzet, addig mindenképp!

Néhány szó a szülési szabadságról

Hossza 24 hét - ebből 2 hét kötelező -, ezt követően az anyukák számára jár a fizetés nélküli szabadság a gyermek 3 éves koráig. Érdekességként megemlíteném hogy 2020. Január 1.-től már férfiak is igényelhetik abban az esetben, ha az anyukával történt valami (meghalt, súlyosan megbetegedett) és erre van végrehajtó bírósági ítélet, vagy gyámhatósági határozat.

A szülési szabadság ideje munkában töltött időnek számít, és ez idő alatt az erre jogosult személynek a munkáltató köteles a munkabér 100%-át fizetni.

Szülési szabadság idején jár a csecsemőgondozási díj, CSED. Feltétele hogy a szülést megelőzően legalább 365 nap társadalombiztosítási jogviszonya legyen, nem kitétel azonban a folyamatosság, azaz lehetnek kisebb hézagok közte. Összege a naptári munkanapi jövedelem 70%-a.

Ha a gyermekkel történik valami, azaz meghal (ez esetben a halála napjától számított 6. héten), vagy elkerül a családtól, akkor a szülési szabadság megszűnik.

Mikor jár a munkavállaló számára a fizetés nélküli szabadság?

• gyermek gondozása esetén egészen a 3. életévének betöltéséig
• a munkavállaló hozzátartozójának tartós gondozása esetén, minimum az ápolás időtartamáig, de maximum 2 évig
• önkéntes, tartalékos katonai szolgálat teljesítésének időtartamára

A legalsó pont kivételével a többi esetben a munkavállaló köteles az igényét 15 nappal korábban bejelenteni, valamint a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban közölni a munkáltatóval.

A fentiektől eltérő esetekben is lehet igényelni fizetés nélküli szabadságot, ám ebben az esetben a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e, ahogy azt is, hogy milyen feltételekkel.

Jó ha tudjuk: ha a fenti okok miatt igényeltük a fizetés nélküli szabadságot, akkor nem szünetel a TB biztosításunk. Viszont ha azoktól eltérő esetben, úgy ezt ki kell fizetnünk.

Munkaviszony megszűnése

Ez háromféleképpen történhet:

• közös megegyezéssel
• felmondással
• rendkívüli felmondással

Próbaidőn belül nem kell megindokolni és nincs felmondási idő sem. Próbaidőn túl viszont a közös megegyezés kivételével a munkáltatónak minden esetben indoklást kell írnia, míg a munkavállalónak a rendkívüli felmondása esetén kell ezt megtennie.

Próbaidőn túl ráadásul ha munkavállaló mondott fel, számolnia kell a felmondási idővel, ami alapesetben 30 nap, de ez időarányosan nőhet  a foglalkoztatásban eltöltött idő arányában.

Vezető állásban dolgozóknak és nyugdíjasoknak nem kötelező megindokolniuk a  felmondásukat.

A felek megegyezhetnek egymás között a felmondási idő mértékéről, amennyiben a munkáltató úgy dönt, lerövidíthető, egyéb esetben kötelezően ledolgozandó a napok száma.

Pécsett irodával vagy székhellyel rendelkező szakszervezetek

Leszögezném végszó gyanánt, hogy mi pécsiek sokkal több szakszervezethez is eljuthatunk, én most csak néhányat sorolnék itt fel a teljesség igénye nélkül.

Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Címük: 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.

Központi telefonszámuk: +36-72-501-500

Honlapjuk: https://fdsz.pte.hu/

Pécsi Tudományegyetem- Általános Orvostudományi Kar

PTE Integrált Egészségügyi Szakszervezet

Címük: 7624 Pécs, Szigeti út 12.

Központi telefonszámuk: +36-72-536-228

Honlapjuk: https://aok.pte.hu/hu/egyseg/1020

Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)

Baranya megyei irodája

Címük: 7633 Pécs, Bánki Donát u. 2.

Központi telefonszámuk: +36-72-232-022

Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)

Baranya megyei irodája

Címük: 7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 14. 4. emelet

Központi telefonszámuk: +36-72-310-557

PecsAllas.hu / H.T.I.