Amikor az ember új állást talál, egy idegen közösségbe kerül, tele izgatottsággal és várakozással. Az új dolgozó azonban hajlamos lehet megfeledkezni munkavállalói jogairól, de vannak, akik hosszú évek után sincsenek tisztában az alapvető tudnivalókkal. Konyhanyelven próbáltuk elmagyarázni az erre vonatkozó jogszabályokat.
Az ingyen munka törvénytelen
Először is a legalapvetőbb és legnyilvánvalóbb törvény, hogy a munkáért fizetés jár. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha például olyan próbaidőszakra akarnak hívni minket, amiért nem jár munkabér. Természetesen ennek érthető okai lehetnek, például a cég kipróbálna több jelöltet, mielőtt meggyőződne róla, ki a legalkalmasabb az adott pozícióra. Ezt azonban jogilag nem teheti meg, a törvény ugyanis előírja a munkaszerződés meglétét. Lényegében erre szolgál a próbaidő, melynek időtartama legfeljebb három hónap lehet (kivéve kollektív szerződés), de ez esetben is meg kell fizetni legalább a mindenkori minimálbér összegét az újonnan felvett alkalmazottnak. A próbaidő alatt a munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló azonnali hatállyal egyaránt megszüntetheti, mindenféle indoklás nélkül. Az erre vonatkozó szabályok alól kivételt csak a szakmai gyakorlatok képezhetnek, melyeket a cégek az adott oktatási intézménnyel kötnek meg.
A munkaszerződés
A munkaszerződés megléte tehát alapvető. Előfordulhatnak azonban érvénytelen megállapodások, ezekre ügyelni kell. Előfordulhat például megbízási szerződéseknél. A munkavégzésnek számos formája van, a főállású munkaviszony mellett dolgozhatunk például részmunkaidőben, távmunkában, alkalmi foglalkoztatással is. A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni, ami a munkáltató felelőssége. Tartalmaznia kell a bért, a munkakört, a munkaviszony időtartamát és a munkavégzés helyét. A munkaidő tekintetében napi 8 óra, azaz heti 40 óra a törvényes teljes munkaidő, de ez pozíciótól függően változhat, az éjszakai munka, illetve hétvégi munkavégzés során azonban a díjazás is magasabb.
Minimálbér és garantált bérminimum
A munkáltatónak kötelezettsége a munkavállaló felé a mindenkori minimálbér összegét megfizetni. Magyarországon jelenleg a bruttó minimálbér összege 161.000 Ft, ami kézbe 107.000 Ft-ot jelent a dolgozóknak. A szakképzettséget igénylő munkaköröknél a garantált bérminimum bruttó 210.600 Ft, ami azt jelenti, hogy nettó 140.000 Ft üti az alkalmazott markát.
Szabadság
A munkavállalókat fizetett vagy fizetetlen szabadság illeti meg – kivétel például alkalmi munka – rendes vagy rendkívüli formában. Rendes szabadság esetén a dolgozót fizetés illeti meg, de rendkívüli formában a munkáltatónak nem kell fizetnie. Az alapszabadság évente 20 munkanap, ami az életkor emelkedésével növekszik, így 45 éves kortól már 30 munkanap illeti meg az alkalmazottat. A betegszabadság mértéke évente legfeljebb 15 nap, ekkor a munkabér 70%-át kell kifizetni a munkavállaló felé.
Szabadság kiadása
A szabadságot a munkáltatónak kell kiadnia, de szükséges egyeztetnie a munkavállalóval. Tehát ha előre lebeszéljük, hogy nyáron két hétre elutaznánk, jó eséllyel arra az időpontra meg is kapjuk a távollétet. Fontos azonban, hogy legalább 15 nappal előtte szólni kell, ugyanez igaz a munkáltatóra is, ha szabadságot akar kiadni számunkra.
Végkielégítés
Nem minden esetben jár a munkavállalónak, például ha a felmondás indoka a nem megfelelő magatartás a munkaviszonyban foglaltakhoz képest. Abban az esetben mindenképp kell fizetni a munkavállalónak, ha a cég jogutód nélkül megszűnik vagy a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt felmondással, illetve ha a cég kikerül a Munka Törvénykönyve hatálya alól. Fontos, hogy a végkielégítéshez minimum három éve folyamatosan munkaviszonyban kell lenni az adott céggel. Mértéke a ledolgozott évektől függ, 2020-ban három év után egy, öt év után kettő, tíz év után három, tizenöt év után négy, húsz év után öt, míg huszonöt év után hat havi fizetést szükséges kifizetni.
Az elválás módja
A munkaviszony megszüntetésének több formája lehetséges. Közös megegyezéssel, határozott idejű munkaviszony megszüntetésével, azonnali hatállyal (próbaidő alatt) vagy rendes felmondással akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről. A munkavállalót felmondási védelem, illetve felmondási idő illetheti meg.
Hivatkozások
http://www.liganet.hu/page/88/art/2075/akt/0/html/a-munkaviszony-megszuntetesenek-szabalyai.html
https://www.munkaugy.co.hu/jogok-es-kotelezettsegek-a-munkaviszonyban/
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
https://erthetojog.hu/munkajog/jogszeru-e-a-probamunka-vagy-a-probanap/
PecsAllas.hu / P.P.